Csillagtúrák, de miért éppen Székelyudvarhely?

Már a középkorban felismerték, a székelyföldiek, hogy Háromszék, Csík, Gyergyó, Marosszék, Aranyosszék, egyenlo távolságra van innen.Ezért, és mert egyházi-, bírósági- és iskolaközpont is volt, érdemelte ki az anyaváros, Udvarhelyszék, pedig az anyaszék elnevezést. Napjainkban ez fordítottan érvényes: innen egynapos túrákkal minden lényeges látnivalót elérhet, a Székelyfölddel ismerkedni vágyó turista és közben nem kell csomaghurcolkodással és költözködéssel veszodjön. Ha a vidékünket akarja megismerni, tekintse meg a csillagtúra ajánlatainkat, amelyeken keresztül megismerheti a környék gyönyöru tájait és értékes nevezetességeit. Székelyudvarhely egy olyan város, amelyiknek sikerült megorizni ódon, kisvárosi hangulatát, régi házait foterét és muemlékei egy részét.

Ezen rendezvények lebonyolításához kívánság szerint rendelkezésére bocsátjuk a 8 + 1 fos mikrobuszunkat és 40 fos autóbuszunkat, elozetes egyeztetés esetén, térítés ellenében.
Igény esetén idegenvezetot is biztosítunk városi körsétára, gyalogtúrához, vagy csillagtúrához, akik szakavatott ismertetot tartanak a helyi és környékbeli nevezetességekrol.

Az ajánlott túrák mindegyike egy napos, így amellett, hogy a látogató megismerkedik a Székelyfölddel, állandó szállása van, nem kell naponta ki- és becsomagolni, és biztosított a reggeli és esti étkezése is. Ebédelni lehet az általunk elkészített csomagból, vagy mi ajánlunk biztos éttermeket.

Érezze jól magát velünk!

1.SZÉKELYUDVARHELY – AGYAGFALVA

– 1848-as emlékmu, XIII. Századi református templom, – SZÉKELYKERESZTÚR – XV. századi katolikus templom – Gyárfás kúria, Petofi körtefája – SEGESVÁR – középkori városrész – SZÉKELYUDVARHELY

SEGESVÁR:

pic193.max

pic194.max Akárcsak Brassó, Segesvár is egy középkori szász város, amelyet Erdély hegyei vesznek körül. Csakhogy ez sokkal csodásabb és kevésbé felkapott település, több fennmaradt középkori épülettel. Sokaknak a város fo vonzereje a Drakulával való kapcsolata- a középkori fellegvár falai között megtalálhatják a házat, amelyben Vlad Tepes született 1431-ben és amelyben állítólag négy éves koráig élt. Ma a házban bár és étterem található. Segesvár többi fo látnivalói szintén a megmaradt kilenctornyú fellegváron belül vannak. A toronyórát, a Történelmi Múzeumot, a Domonkosrendi Kolostor Templomát, amely a szászok fo evangélikus templomává vált 1566-ban mind érdemes megnézni. Ne mulassza el megmászni a hegyen lévo gótikus templomhoz vezeto fedett 172 lépcsot. Csupán 4 km-re, Segesvártól északkeletre fekszik Fehéregyháza, amely Petofi Sándornak állít emléket, hiszen itt halt meg 1848-ban. Segesvár jól megközelítheto, mind helyi és nemzetközi busz- vagy vonatjárattal.

AGYAGFALVA

pic220.maxNeve szorosan összefonódik az 1506. évi székely nemzetgyulés és az 1848-as agyagfalvi gyulés eseményeivel. Itt hangzott el 1848-ban az erdélyi románokhoz és szászokhoz intézett testvéri összefogásra hívó kiáltvány is.
Az agyagfalvi 1848-as emlékmu már a muútról is látható. Az emlékmuvet Kulcsár Béla pályanyertes tervei szerint készítették el a marosvásárhelyi Hunyadi László és Kiss Levente szobrászmuvészek. Hivatalos leleplezése közel 10 évet váratott magára, erre 1990. október közepén került sor.

SZÉKELYKERESZTÚR

pic221.maxA Gyárfás-kúria: az udvar hátulsó részén áll az a körtefa is melyrol azt tartják, hogy Petofi Sándort o látta verset írni utoljára. Errol szól Kányádi Sándor költo verse is, a fát körülölelo faragott, díszített kerítésre épített márványtáblán. Az 1848-as forradalom eloestéjén, a kúriánál volt vendégségben a költo. A timafalvi temetoben található Petofi legendás sírja. Az utat a síremlékig jelzotáblák mutatják a foúttól kezdodoen. Innen fel lehet jutni a domb tetején álló kokereszthez, a Jézuskiáltóra. A múlt századi, valamint a korábbi épületek, kisebb-nagyobb restaurálásoktól eltekintve szinte semmit nem változtak. Aki a székely parasztházak után érdeklodik, megtekintheti oket a Városházával szemközti Molnár István Múzeum kertben.

FEHÉREGYHÁZA

pic174.max

pic175.maxSegesvártól 5 km-re fekszik Brassó irányában az E60-as muút mentén. Fehéregyháza az egykor Erdély történelmében jelentos szerepet betölto Haller család birtoka volt. A község közepén még látható a Filagoria, a Haller-kastély maradéka. Fehéregyháza Petofi emlékhely. A falu szélén, egy dombon, fák között található az 1897-ben felavatott turulmadaras obeliszk és a Petofi-múzeum, örök emléket állítva az 1849. július 31-i csatában elhunyt honvédeknek. A falut elhagyva Héjjasfalva felé, az országút mellett található az Ispánkúti emlékmu, ahol – feltehetoen – a költo hosi halált halt. Bár Petofi halálának körülményeirol az utóbbi idoben heves viták folynak, Fehéregyháza ma is Petofi és a magyar szabadságharc egyik legfontosabb emlékhelye. Petofi egykori harcostársai itt látták utoljára élve a forradalmár költot, és a magyar történetírás mai napig hivatalos álláspontja is, hogy Petofi Fehéregyháza mellett esett el 1849. július 31-én, s valahol itt temették tömegsírba. A faluban muködo Petofi Emlékmúzeumban a XIX. századi Magyarországról, a szabadságharcról és Petofi utolsó napjairól szóló, 2000-ben felújított, rövid kiállítás látható.

2.SZÉKELYUDVARHELY – MÁRÉFALVA

– faragott székelykapuk – HOMORÓDFÜRDO – borvízforrások – CSIKSZEREDA – Mikó vár, Székely múzeum, Római Katólikus plébániatemplom – Márton Áron gimnázium – CSíKSOMLYÓ – Mária kegytemplom – TUSNÁD – fürdováros – SZENTANNA-TÓ – vulkanikus krátertó – SZÉKELYUDVARHELY

HOMORÓDFÜRDO:

pic008.max

pic185.max – jó ízu borvízforrásairól híres. Jellemzo a különbözo mikroelemek jelenléte, foleg Li, Mn, Br és J van jelen. Vegyileg a földes- meszes, kloridos-, savanyú vizek csoportjába tartoznak. A Kápolnás forrás vízhozama napi 7200 liter. Ivókúraként és asztali vízként a források vize egyaránt hasznosítható. Vasas lerakódása miatt nem palackozzák. Felteheto, hogy az ásványvizeket már a római idokben is használták.

CSÍKSZEREDA:

pic143.max

pic198.max– megyeközpont, fontos gazdasági és turisztikai csomópont. Legjelentosebb muemléke, történelmi nevezetessége, a Mikó vár. A város régi közigazgatási központjában, az egykori Csíkmartonfalva területén található. A várat 1623- 1631 között építette gróf Hidvégi Mikó Ferenc. Elobb a Megyei Múzeum kapott itt helyet, majd a Csíki Székely Múzeum és a Megyei Mukincsvédo Hivatal. 1969-ben a vár mögött falumúzeumot létesítettek, ahol a csíki medence építészetét láthatják. A Márton Áron fogimnázium, régebben a Római Katolikus Fogimnázium, 1909- 1911 között épült, szecessziós stílusban. A tanintézet, amelyiknek 365 terme van, Csíksomlyóról költözött a városba. 1990-ben az iskola híres tanulója után, Márton Áron erdélyi püspök nevét vette fel. A Fogimnázium épülete elott 1997-ben leleplezték Márton Áron mellszobrát, amit Bodó Levente szentegyházi szobrászmuvész alkotott.

CSÍKZSÖGÖD:

pic113.max

pic195.max – Zsögöd Nagy Imre festomuvész szüloházát és alkotásainak állandó kiállítását kínálja megtekintésre. A város déli határában, az Olt festoi szorosában kialakult piheno és klimatikus üdülohely Zsögödfürdo. Itt a mezotermális és hideg borvizek mellett kis fürdohely épült.

CSÍKSOMLYÓ:

pic110.max

pic148.max – A Mária- kegytemplom a hit és a kultúra központja volt és maradt, a napba öltözött Szuzanya oltalmazó szeretetében. A pünkösdi búcsú Erdély hittételének hatalmas népünnepélye, ma is élo mitológia. Ennek a hitvilágnak megtartó ereje elevenen él a székelység tudatában. Itt van az erdélyi Ferenc- rendiek székhelye, a római katolikus székelység vallási központja, közel 550 éve búcsújáró zarándokhely. Csíksomlyó egyedi értéke a Csodatevo Mária szobor, a Nap Asszonya, a XVI-ik századi egyházmuvészet remeke. Az itt megtartott évenkénti búcsú a székelység és a magyarság összetartozásának és megmaradásának, valamint a kereszténység találkozásának jelképévé notte ki magát. Ugyancsak itt tartják az Ezer Székely Leány Napját, már 1931- tol.

TUSNÁDFÜRDO:

– Csíkszeredától 30 kilométerre található ez a jelentos gyógykezelo és üdülotelep, mely helyet biztosít a kempingezoknek is. Borvízforrásainak köszönhetoen világhírnévre szert tett kisváros, mely fenyvesek festoi környezetében helyezkedik el. Lenyugözo a város fölé magasodó Csomád hegy, melynek kráterében megbújt a Szent Anna tó, Románia egyetlen vulkanikus krátertava. A tó 950 méter tengerszint feletti magasságban található. Alakja megközelíthetoen kör alakú, melynek felülete 19 hektár és legnagyobb mélysége 11 méter. Természetvédett terület a Csomád ikerkráterében levo Mohos láppal együtt. Különleges, védett növényvilága élményt adó látvány.

3.SZÉKELYUDVARHELY – SZEJKEFÜRDO

– Orbán Balázs sírja, székelykapuk – SZENTLÉLEK – helyi múzeum, székelyházak – FARKASLAKA – Tamási emlékmu, Tamási Áron emlékház – KOROND – a népi fazekasság erdélyi központja, kirakodóvásár – kerámia edények, gyapjú szottesek, taplófeldolgozás, fafaragások – PARAJD – sóbánya, sósfürdo – SZOVÁTA – Medve-tó – SZÉKELYUDVARHELY

FARKASLAKA:

pic141.max – Tamási Áron emlékház és emlékmu: a székelység nagy írója Farkaslaka nyugati szélén, a római katolikus templom és temeto mögött két cserefa között nyugszik. A sírhelyhez egy székelykapu alatt áthaladva, egy kis sétányon keresztül juthatunk és a sír mögött van az emlékmu. Tamási végakarata volt, hogy szülofalujában helyezzék örök nyugalomra. Az író életmuvének és hitvallásának Szervátiusz Jeno és fia Tibor állít örök emléket. Az emlékmu a Hargitáról hozott, több mint 8 tonnányi andezit sziklából készült, 3 méter magas és átlag 1 méter széles.

KALONDA TETO:

pic018.max

pic176.max – Itt rendezik meg évente a szénégetok a farkaslaki napokat. A falusi ünnepélyek kirakós vására, jó hangulata és szabadtéri mulatozás- jellege felejthetetlen és még a helyieknek is sokáig emlegetett téma. Itt építették 2000-ben a világ legnagyobb baksáját, amelyik bekerült a Guiness Rekordok könyvébe.

KOROND:

pic022.max

pic041.max – a Sóvidék egyik legnagyobb és leghíresebb községe. A település a népi fazekasság egyik erdélyi központja. Sokféle foglalatosság jellemzo az életképes nagyközségre: tapló- és famegmunkálás, szalmafonás, valamint a hagyományosnak számító fazekasság. A falu nyugati határán folyó Szakadát patak partján eloforduló szürke pala képezi azt az alapanyagot, amibol a fazekasok dolgoznak. Korondnak a fazekasiparra alapozva, kereskedelmi, idegenforgalmi és muvelodési szerepköre is egyre számottevobb. A község nagy vonzereje a kirakóvásár, amit az autóbuszban szunyókáló turista sem tud figyelem nélkül hagyni: különbözo cserépedények, szalma- és gyékénybol készült termékek, gyapjútakarók, faeszközök, használati és dísztárgyak között válogathat a látogató.

PARAJD:

pic012.max

pic222.max – A Sóvidék központja, ahol minden a só körül forog. A sóbányászat a római korba nyúlik vissza. A bányászatot az erre a hivatalra kinevezett ?kancellár? szervezte. A rómaiak kivonulása után ennek hatalma megszunt, feleslegessé vált a sóhivatal. A település hírnevét méltatlanul árnyékolja be a tole 6 kilométerre levo Szováta fürdo. Székelyudvarhely felöl közelítve, megcsodálhatjuk a havasnak tuno ?só- kanyon?-t , amelyet a Korond vize vájt évszázadok folyamán. A környék fo attrakciója a sóbánya. Az itt található sótartalék kb. 400 évre elegendo lenne a világ lakosainak. 1976-ban nyitották meg a második bányát, amely 480 m tengerszint feletti magasságban van. A bányalátogatók és az asztmás betegek, a felszíni bejárattól a bányavállalat autóbuszaival jutnak a sóbánya belsejébe, a termeloszint közelében levo asztmás betegek kezelohelyére. Az autóbusz a Sóháta legmagasabb pontja alá 80 métert ereszkedik, egy 1500 méteres alagúton keresztül a sótömb gyomrába. A légzoszervi megbetegedésben szenvedok számára , kik kezelés gyanánt 4 órát töltenek a bányában naponta, kialakítottak egy futballpályát, egy homokozóhoz hasonló játszási lehetoséget kicsiknek, és építettek egy ökumenikus kápolnát, ahol nemcsak istentiszteleteket tartanak, hanem koncerteket is. A bánya legalsó szintje a bejáratnál 280 méternél lennebb van. Nyolc termeloszinten a sót kamrákban, robbantással fejtik. A kitermelt só szürkés színu és a minosége nagyon jó. Az alig 100 itt dolgozó bányász napi termelése közel 600 tonna. Itt található a székelység egyik legrégibb vára a Robsonné vára. A látnivalók közé soroljuk az Áprily – házat is, ahol Áprily Lajos költo töltötte gyermekkorát.

SZOVÁTA ? MEDVE TÓ:

pic112.max ? A víz és a só örökös küzdelme folytán beomlott a föld és elzárta a folyóvizek, patakok útját és így árterületet hozott létre., amelybol kialakult a torlaszos tó, 520 méterrel a tengerszint felett. A gyönyöru fenyvesekkel, tölgy- és bükkerdokkel övezett tó a nevét a kiterített medveborhöz hasonló alakjáról kapta. A heliotermikus tó vizének különleges összetétele és magas só- koncentrációja miatt egyedülálló a maga nemében Európában. Nemcsak a vize, hanem az iszapja is gyógyhatású. A tó felszíne több mint 40 000 m2, legnagyobb mélysége 17 méter és homérséklete 50-55C°között változik. Sótartalma annyira tömény (220 ? 300 g / l), hogy a fürdozok valósággal lebegnek a felszínén. A fürdo gyógyhatásai orvosilag igazoltak reumás-, idegrendszeri-, krónikus noi betegségek-, légúti- és borbetegségek esetében.

4.SZÉKELYUDVARHELY – CSíKSZEREDA – MADÉFALVA – MAROSFO – GYERGYÓSZENTMIKLÓS – SZÁRHEGY

– Lázár család kastélya – GYILKOSTÓ – torlasztó – BÉKÁS-SZOROS – SZÉKELYUDVARHELY

GYERGYÓSZENTMIKLÓS:

pic197.max – Erdély K-i részében, a gyergyói medencében található 20000 fot számláló város, tengerszint felett 910 m- en. . A lakosság 86 % magyar nemzetiségu. A medencét meseszép hegyek veszik körül amelyek magassága 1500 és 1790 m között váltakozik.
Legismertebbek a Piricske (1542m), a Likas (1674m), valamint a Nagyhagymás (1792m). Gyergyószentmiklóstól mindössze 26-km-re található Gyilkostó és a Békási szoros. A város központja túlélte a kommunizmus emlékmupusztító hadjáratát, és ma az egyik legszebb, leghangulatosabb erdélyi városközpont. A városban 6 templom van. Egy római katolikus egy örmény katolikus, egy református, egy zsinagóga, egy ortodox és egy görög katolikus. A város képének fejlodésében fontos szerepet játszott a betelepedett örmény lakosság, akik üzleteikkel a város életének fellendülését segítették elo. A városban 5 általános és 3 középiskola van. Az odalátogató gyönyörködhet a csendes kisvárosban és élvezheti a régi idok nyugalmát.

GYERGYÓSZÁRHEGY:

pic017.max

pic192.max Gyergyószárhegy 6 km-re található Gtergyótól. Kialakulását a XII-XIII századra teszik, nevét valószínuleg a hegyrol kapta Szárhegy azaz Tar hegy. A falura nagy hatással volt a Lázár család jelenléte melynek emlékét a Lázár-kastély orzi. A kastélyt a XV. században kezdték el építeni. A történelem forgatagában sok mindenen keresztül ment és a kastélyt többször lerombolták, renoválási munkálatai most is folyamatban vannak.

A XVII században kap a falu a kastély által fontos szerepet hiszen a Székelyföldre látogató fejedelmek, sot királyok is itt szálltak meg. A medencét többször támadták a törökök, tatárok. Ezeket a falu és lakossága is gyakran megsínylette. A gyergyóiak és tatárok közti csatározásokra emlékeztet a település határában található Tatárdomb mely alá a vereséget szenvedett tatárok tetemeit temették. A faluban egy Ferences kolostor is van amelyet már az 1600-as években el kezdtek építeni. A faluban muvésztelep muködik 1974- tol és azóta minden év augusztusában itt találkoznak a képzomuvészek.

GYILKOSTÓ:

pic117.max

pic147.max A legenda azt mondja, hogy egy hírhedt zsiványvezér elrabolt egy gyergyói lányt és eronek erejével akarta kényszeríteni, hogy legyen a felesége. A lány a hegyekhez kiáltott segítségért. Azok meghallván a sikolyt, elindultak és maguk alá temettek mindent, a lányt, és a zsiványt is. Így keletkezett a Gyilkostó, melybe, ha napsütésben belenézel, szürkés- zöld,
mint a gyergyói lány szeme, máskor meg vize a vértol piroslik. Mások megint úgy tartják, hogy az Úr 1837-ik évében Székelyföldet elönto felhoszakadások során a Gyilkos-hegyrol lecsuszamlott talaj és törmelék elzárta a völgyben folyó patakokat, részben befedte az erdoket és így
hozta létre az egyedi látványt nyújtó tavat. Az ország egyik legszebb torlasz- tava, székelyföld természeti ritkasága, amely a víz alá temetett, most is látszó fenyoerdo maradványaiból adódik.

BÉKÁS-SZOROS:

pic118.max – A Gyilkostó közvetlen folytatásaként a Békás – patak felso szakaszán alakult ki a Keleti-Kárpátok legszebb és leghosszabb (5 km) szurdokvölgye, a Békás-szoros. 200 – 300 m magas, függoleges sziklafalaival Európa egyik természeti ritkasága s egyben a hegymászók paradicsoma. A Békás torkolatánál különálló sziklabércek képzodtek, ilyen az Oltár- ko, amelynek déli sziklafala a Békás-szorosra néz. Csúcsára a Békás-szoros legszebb sziklamászó útjai vezetnek.
A Gyilkos – tó és a Békás-szoros 1996-tól nemzeti park, melynek területe 2.128 hektár. Európa egyik legnagyobb és leglátványosabb, mészkoben kialakult szurdokvölgye. A keleti Kárpátok 200-300 méteres sziklafalai, szédítoen magasodnak az arra sétáló fölé. Ma az alpinisták paradicsomaként tartják számon. A zúgó patakok és a kisebb vízesések felejthetetlen látványt nyújtanak a gyalogos turista számára. A Keleti Kárpátok legnagyobb hasadékvölgye. A szorosban sétálva 200-300 m magas sziklafalak tornyosulnak a gyalogos fölé.
A Hagymás hegység és a Békás-szoros és a Nemzeti Park területe szélesköru lehetoségeket nyújt a kalandot kedvelo túrázók számára. Nem elhanyagolható a Nemzeti Park területén található kerékpár utak sokasága és változatossága sem, melyek kielégítik a tapasztalt túrakerékpározók igényeit is.

A Békás-szoros sziklái a falmászók paradicsoma, a Kis-Békás és Lapos-szoros több méter magas vízesései és koüstjei a kanyonjáróknak nyújtanak feledhetetlen élményeket, míg a Likas zsomboly és a többi, kisebb-nagyobb barlang és zsomboly a barlangászok szórakozóhelyei.

Sok tekintetben a barlangászat jelenti a legnagyobb kihívást. A meredek falak, szuk átjárók mellett, a barlangásznak le kell küzdenie a fenyegeto mélységet és a sötétséggel járó magány érzését is.

1.Súgó barlang: Habár a Gyergyói havasokban található itt is meg kell említenünk, mert a vidék legjelentosebb barlangja és Gyergyószentmiklósról gyalogszerrel is könnyedén elérheto. A Súgó cseppkobarlang csodálatos sztalaktitjaival és sztalagmitjaival kápráztat el. Járatainak hossza kb. 2000 m, de ebbol csak a felso szintek látogathatók és csak kizárólag vezeto segítségével.
2.Likas zsomboly: 1650 m magasan fekszik a Likas-ko csúcsán. Hivatalos adatok szerint 51 m mély aknabarlang Az aknabarlang feltárására több kísérlet történt, melyek közül az 1958-ban Zöld Lajos által szervezett tárta fel a barlang teljes bejárható hosszát. Ok határozták meg az 51 m-s mélységet, de sajnos tovább a járatot lezáró törmelék hatalmas mennyisége miatt nem juthattak. A zsomboly csak 37 m mélységig járható, itt egy jégbol és sárból álló dugó zárja el a továbbjutást. Megtekintése csak hegymászó felszerelés segítségével lehetséges.
3.Munticsel barlang: A barlangot 1973 tavaszán fedezték fel hóvirágot szedo gyerekek és ezért Hóvirág barlangnak is nevezik. Gyönyöru sztalaktit sztalagmit és anemolit képzodmények, illetve a barlangi medve (Ursus spelaeus) csontok nagy érdeklodést keltettek, de sajnos mielott megfelelo védelem és ellenorzés alá került volna, a látogatók tönkretették.
4.Vízesés barlang: A Békás szoros alsó végénél található, egyetlen hosszú kb. 70 m-s járatból áll. Szuk méretei miatt nem tartozik a leglátogatottabb barlangok közé.
5.Kotej barlang*
6.Hárombejáratú zsombolybarlang*
7.Nagy Teleki zsomboly*
8.Fekete-Hagymás zsomboly*

5.SZÉKELYUDVARHELY – HOMORÓDSZENTPÁL – KOHALOM – BRASSÓ

-Fekete templom – POIANA – síparadicsom – ROZSNYÓ-VÁR – Tölcsvár – Bran (Dracaula) kastély – SZÉKELYUDVARHELY

BRASSÓ:

j

pic230.max – Románia második legnagyobb városa a Cenk lábánál fekszik. Évszázadokon keresztül gazdag kereskedováros, a szászok legjelentosebb települése. A török- tatár betörések elol menekülok kezdték építeni a Fekete templomot. A város a reformáció utáni idoktol az erdélyi szellemiség egyik fontos bástyája, ahol német, magyar és román nyelvu iskolák egyformán megtalálhatóak voltak. Napjainkban a városnak már csak 10% magyar és a szászok száma nem éri el az ezret sem. A Fekete templom DK Európa egyik legnagyobb gótikus temploma, évszázadokon keresztül az erdélyi szászok összetartozásának és szorgalmának jelképe. 1477-ben szerelték fel, és Szuz Mária védnöksége alá helyezték. A déli toronyban, amelyik 69 m van Románia legnagyobb harangja a maga 6,3 tonnájával. Hangzása csodaszép, de csak ünnepekkor és különleges alkalmakkor kondítják meg.

Az 1689-es tuzvész majdnem tönkretette a templomot, és a megmaradt üszkös falakra utal a Fekete templom elnevezés. Itt van DK Európa legnagyobb, 4000 sípot számláló orgonája is, ahol kihasználva a csodálatos akusztikát, orgonakoncerteket is adnak. Ugyancsak a templom ad helyet Európa legnagyobb, a XVI ?XVIII. századból való anatóliai szonyeggyujteménynek, amit a brassói kereskedok adományoztak a templomnak egy-egy sikeres út után.

A harminc év alatt, amíg a felújítási munkálatok tartottak, a város nemzetiségi összetétele végérvényesen megváltozott: az iparosítás ürügyén betelepített románok és az ?eladott? szászok után már csak szinte turistáktól lehet német beszédet hallani.

TÖRCSVÁR

pic186.max

pic187.max – 1916-ban Brassó városa koronázási ajándékként Zita királynonek, rá két évre pedig Mária román királynonek ajánlotta fel a kastélyt.
Mária restauráltatta, és egyik kedvenc tartózkodási helye lett. Az épületet “Drakula kastélyként” emlegetik, pedig valójában nem sok köze van a Drakulaként elhíresült Vlad ?epe? havasalföli vajdához (állítólag egyszer megszállt a kastélyban). A kastély napjainkban múzeumként muködik, benne gyönyöru bútorokkal berendezett szobákat láthatunk.

FOGARASI HAVASOK

pic036.max

pic119.max– Románia közepén elhelyezkedo Fogaras-hegy részét képezi a Kárpátoknak és a kiterjedése körülbelül 75 kilométer, délre a Brassó-Szebeni foúttól. A
hegyeket több mint 40 gleccsertó díszíti, melyek közül a legmagasabban lévo a Mioarele-tó 2282 méter magasan. A havasok lábánál található a Rudarica nevu erdészház (1050 m) ahonnan csodálatos gyalogtúrákat lehet szervezni. Eloször bükk, majd fenyoerdokön keresztül halad az arra túrázó. Aki túrázni akar, annak érdemes ide látogasson, mert itt megtalálja a még érintetlen természetet. A híres Fogarasi foút átvezet északról délre a hegyeken, átszelve a Bâlea-völgyet, ezt az utat tartják a világ legmagasabb útjának. A Bâlea csatorna Románia legmagasabb hegyeit szeli keresztül, – a Negoiu (2535m) és a Moldoveanu csúcsokat (2543m)- a csatorna maga pedig 845 m hosszú. A Fogarasi-hegység a jól kijelölt utakkal és a hatalmas vad élovilággal a leglátványosabb túrázási lehetoségeket kínálja az országban. A hely legnagyobb hátránya, hogy nehezen elérheto. A fo utak 8-tól 15 kilométer hosszúak és délre találhatóak a Brassó-Szeben vonalon lévo vonatállomásoktól, a helység busszal alig ellátott. A legjobb megközelítési mód az utakhoz Viktória, amelyet Uceától 7 km-re északra találunk, ahogy leszállunk a vonatról. Ha kocsival megy, kövesse a Fogarasi foutat a Poienari várig, a havasalföldi határon túl. A várat Vlad Tepes számára építették és a Drakula-rajongók úgy tekintenek rá, mint egy igazi McCoyra. Egy vízi eromu oldalából 1480 lépcso vezet a várhoz.

6.SZÉKELYUDVARHELY – CSíKSZEREDA – ZSÖGÖD

– Nagy Imre képtár, emlékház – SEPSISZENTGYÖRGY – Református templomerod, egykori Székely nemzeti múzeum – ILLYEFALVA – templomerod – Séra-kúria – ZÁGON – Mikes kúria – Mikes körtefák – CSOMAKÖRÖS – Korösi Csoma Sándor emlékház – KOVÁSZNA – Pokolsár – SZÉKELYUDVARHELY

SEPSISZENTGYORGY:

pic190.max

pic196.max Kovászna megye központja, Délkelet-Erdélyben az egykori Háromszék délkeleti részén, az Olt folyó árterületén terül el. A megye legnagyobb városa. Átlagos tengerszint feletti magassága 520-580 m. A város területén feltárt régészeti leletek tanúskodnak a történelmi korszakok és muveltségek jelenlétérol és folytonosságáról. A település elso ízben az 1332-es pápai tizedjegyzékben szerepel Sankt Giorgio néven. Nevét elso templomának védoszentjérol, Szent György lovagról kapta. Története során a város is osztozott Székelyföld viszontagságos napjaiban, tragikus eseményeiben. 1658-ban a tatárok dúlták a vidéket, mivel Rákóczi ellen büntetohadjáratot indítottak. 1661-ben Ali Pasha vezetésével törökök törtek a városra, a vártemplomot ostrommal bevették. A város sok évszázados létének legdicsoségesebb korszaka az 1848-49-es szabadságharc idejére esik. 1848-ban Gábor Áron bátor és határozott fellépésének köszönhetoen kimondják Háromszék fegyveres önvédelmi harca megkezdésének szükségességét. ?Itt volt azon a világtörténelemben páratlanul álló jelenet, midon ezen kis terület maroknyi népsége a szabadság szellemétol lelkesülten egy birodalom gyoztes hadseregének dobta oda a kesztyut és gyozelmesen oltalmazta meg e szék területét minden ellenséges invasiótól.? A város muvelodési életének külön színfoltja a színjátszás története. Állandó színtársulat 1948-tól létezik a városban. Híres a gróf Mikó Imre által 1859-ben alapított gimnázium. Sok szép középülete van, érdemes bebarangolni minden turistának a várost.

ILLYEFALVA:

pic181.max

pic182.max Sepsiszentgyörgytol 7 km-re található település, nevét Szent Illés prófétáról kapta és nagy ünnepe július utolsó vasárnapján van. A falu a XIX-ik század végéig mezovárosi ranggal büszkélkedhetett és ma is Székelyföld egyik legismertebb települése. Az 1990-es évek elején a református lelkész vezetésével, külföldi segítséggel elkezdték a falut modernizálni, hogy a lakosságnak helyben megélhetési lehetoségeket teremtsenek. Mindezt, úgy, hogy közben vigyáztak a falu hagyományos életmódjára és kulturális értékeire. Az itt élok Svájcban mezogazdasági átképzésben részesültek és mintagazdaságokat hoztak létre. A falu lakói gazdálkodásból élnek, azonban ennek színvonala lényegesen magasabb az erdélyi átlagnál. A Séra kúriában írók emlékkiállítása van, úgymint Mikszáth, Jókai és Szabó Dezso. A szórakozni vágyók kipróbálhatják a lovardát, vagy megtekinthetik a strucc- neveldét.

Bözödújfalú:

DCF 1.0

DCF 1.0 A ma már nem létezo falu Erdoszentgyörgytol 5 kilométerre, a Küsmöd- patak partján helyezkedett el. Különlegességét az adta, hogy katolikus, unitárius, görögkeleti és székely szombatos felekezet egyaránt megtalálható volt a településen. Kétszeresen is tragikus sorsú település.A második világháború alatt a zsidó vallású székely lakosságot koncentrációs táborokba hurcolták és az 1980-as években a falurombolás áldozatául esett, egy itt létesített víztározó feltöltése nyomán gyakorlatilag eltunt, mint település. A falucska házai, két temploma, középületei mind víz alá kerültek. A település emlékét egy falmaradványon elhelyezett márványtábla orzi. Napjainkban egyre többen gondolnak és tesznek valamit a tó nyújtotta lehetoségek kihasználására, bár a vízbol kiálló korhadt farönkök és az emlékek kísérteties benyomást keltenek.

BÁLVÁNYOS VÁR:

pic045.max

pic227.max – BÁLVÁNYOS FÜRDO: – Kézdivásárhelytol 20 km- re van 970 m tengerszint feletti magasságban. A feltöro széndioxid és kénhidrogén, egy sor, változatos ásványvízforrás keletkezését segítette elo. Vegyi összetételük miatt az ivókúrában ? gyomor- és bélbántalmak kezelésében kiválóak; a száraz gázfürdokkel, az ún. mofettákkal együtt a szív- és érrendszeri bántalmakban szenvedok fürdokúráját szolgáltató természetes gyógytényezok. Víznek is, gáznak is itt aránylag magas természetes radioaktivitása van. Mivelhogy a vidék Délkelet-Erdély egyik leghíresebb gyógyfürdojévé és üdülohelyévé fejlodött, a lepergett száz esztendo alatt, megfordultak itt a hazai és külföldi leghíresebb geológusok, vegyészek, balneológus-orvosok valamint írók is.

Bálványos-vár, a vidék egyik kora középkori vára, ?ahol Szent István király idején, még a pogány oltárok füstölögtek?. A régészeti ásatások alkalmával itt római kori gyöngyöket, vaslándzsákat, régi kulcsokat, középkori kerámiát találtak. Építését a XI?XII. századra teszik. A krónika azt tartja, hogy ?az Aporok vára már Szent István korában állott. A család pogány hitéhez ragaszkodott, s így királlyal- országgal dacoltak. Osi várukba rejtozködve áldoztak pogány kori bálványaiknak, s csak Béla király tudta oket a keresztény hitre téríteni.?
Legnagyobb a földrajzi és a balneológiai irodalomból is jól ismert, 14 m hosszú Torjai- Büdös- barlang. Méltán nevezhetjük Európa legnagyobb természetes mofettájának s e vidék legnagyobb széndioxidos gázömlésének. Üregébol naponta mintegy 2000 m3 majdnem tiszta széndioxid gáz illan el a környék levegojében. 1052 m magasan van a Büdös-hegy oldalában. Mint ilyen megelozi a nyugati világ hasonló hírességét a nápolyi Kutya-barlangot. Az innen kiömlo gázzal muködött a századforduló éveiben az elso magyar szénsavsuríto gyár. A Büdös-hegy és a Közteto közötti hegynyeregben található a környék másik érdekessége a Buffogó. Ez egy savanyúvizes feltörésekben gazdag, 1 hektár kiterjedésu ingóláp, amelyben ritka maradványnövények élnek. A védetté nyilvánított övezetben él a keskenylevelu gyapjúsás (Eriophorum angustifolium), a kereklevelu harmatfu (Drosera rotundifolia), a tozegrozmaring (Andromeda polifolia), a mámorka (Empetrum nigrum), a szibériai hamuvirág (Ligularia sibirica) és – a vastag tozegszonyegen ? néhány ritka mohafaj.

ZÁGON

pic170.max

pic171.max

pic231.max Hírnevét nagy szülöttének, a II. Rákóczi Ferenc oldalán felnott, majd a bujdosásban is fejedelmét követo Mikes Kelemennek köszönheti. Zágon eredetileg a Mikes család birtoka volt. A Mikes-Szentkereszty-kúria szép barokk épület A kúriát 1997-ben rendbe hozták, és jelenleg a Zágoni Muvelodési Központ emlékkiállításai találhatók az épületben. A Mikes Kelemen emlékkiállítás mellett a népszeru magyar színésznonek, Kis Manyinak az emlékszobája is itt látható. Ugyanitt láthatjuk a több mint 300 éves Mikes-tölgyfákat is, amelyeket Mikes Pál, Kelemen édesapja ültetett fia születésekor.

CSOMAKORÖS

pic111.max

pic205.max A Kovásznától néhány kilóméterre fekvo falut a múlt században még Korösnek hívták, 1904-tol, nagy szülötte, Korösi Csoma Sándor (1784?1842 iránti tiszteletbol vette fel a falu a Csomakorös nevet. Így aztán nagy szülöttének neve tette ismertté a falut nemcsak a magyar nyelvterületen, hanem a határokon kívül is. Mellszobrát 1972-ben helyezték el a szülofaluban. Az egykori községházában van berendezve egy Csoma- emlékszoba. Ez a település Kovászna megye egyetlen olyan faluja, ahol hagyományos népi mesterségként az asszonyok, foleg téli foglalkozásként, készítik a hagyományos forgács- és háncskalapot.

KOVÁSZNA

pic183.max

pic184.max Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely után Kovászna a megye harmadik városa. Altalaja rendkívüli módon gazdag gyógyhatású savanyúvizekben. Ezerhasznú gyógytényezoi folytán, Erdély egyik legjelentosebb fürdovárosa, kezeloközpontja.
Lépten-nyomon jelen van a szénsavas ásványvíz és széndioxid gázkitörés: a pincék és a kutak tele vannak széndioxiddal. Ásványvizeit palackozták is de ma csak fürdokúrára használják. Számos gyógyszállónak van itt kezelobázisa és mofettája (száraz gázfürdoje). Sok fizikoterápiás és gyógyszeres mellékkezeléssel együtt, ez a gáz, a szív és érrendszeri bajok kezelésében ? a vízzel együtt messzi földrol keresett.
Közép-európai kuriózumszámba mennek a város ún. magánmofettái, a családi házak alagsorában és pincéiben, mellékhelyiségeiben kialakított száraz gázfürdok. Kovászna egyik természettudományi és idegenforgalmi érdekessége a központi parkban levo Pokolsár. Ez egy iszapos ásványvizes-széndioxidos gázfeltörés, régebben gyógyfürdoként használták. Figyelmet érdemel a belvárosi református templom és a magyar szabadságharc hosei emlékének tisztelgo emlékmuve. Kovászna központjában állandó jellegu képtár muködik.

7.SZÉKELYUDVARHELY – FENYÉD – ZETELAKA

– népi fafaragás, szövés, fonás, kürtoskalács- és kenyérsütés – ZETEVÁRALJA – víztározó, ahol nyáron furdési lehetoség van – IVÓ – MADARASI HARGITA – télen sízési lehetoség, nyáron túrázás – SZÉKELYUDVARHELY

ZETELAKA

pic172.max

pic173.max – Székelyudvarhelytol 11 km-re található, Hargita megye egyik legnépesebb falva, több mint 5 000 lelket számláló nagyközség. Híres a fennmaradt hagyományos mesterségeirol: fafaragás, állattenyésztés, sajt- és túrókészítés, stb. A község híre még vendégszereto, szorgalmas embereirol. Az egész települést magyar ajkú emberek lakják.

ZETEVÁRALJA:

pic201.max

pic202.max – ahol a környék nevezetessége a Nagy- Küküllore épített víztározó. A vállalkozóbb túrázók a Zete várát sejteto tetore is fölkapaszkodhatnak pusztán a kilátás gyönyöréért is. Folyószabályozási, gazdasági, turisztikai-szociális és környezetvédelmi célokat tuztek ki létrehozásával. Nyáron sokak által kedvelt fürdo- és csónakázó hely, számos más lehetoséget, ugyanakkor nyugalmat kínál a nem túlzsúfolt környék. Ne fussunk úgy át az alig 212 portát számláló Zeteváralján, hogy egy pillanatra ne kísértsen meg az innen keletre, a Madarasi- Hargita csúcsa. A 111 telket számláló Ivót elhagyva két felé ágazik a jól karbantartott hegyi út. A jobbra tartó a menedékházhoz visz (1683 m), amelynek vendéglátásában akár több napot is eltölthetünk – télen kituno amator sípályákat építenek itt ki -, majd Szentegyházára ereszkedik le. A balra tartó pedig fölvezet az Ivó-patak forrása közelébe és levisz Csíkmadarasra.

SZENTEGYHÁZA A Nagy

pic203.max

pic204.max– Homoród mente legnépesebb települése, tengerszint feletti magassága 860 m. Mivel püspöki segítség nélkül építette újra a középkorban leégett templomát, Oláhfaluról átnevezték Szentegyházasfalura, ahonnan ered a mai város mostani neve. A helység okíratokaban már 1301-ben is szerepelt. A középkori reformáció alatt a katolikus hívek nem tértek át az új hitre. A város nevezetessége a Vashámor, amely múzeumi értéku. Itt muködik még a híres Gyermekfilharmónia Alapítvány is. A város hírnevét növeli a minden évben megrendezett Nárciszfesztivál is ahol a környékbeli és a helyi hagyományorzo csoportok lépnek fel.

MADARASI HARGITA:

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

OLYMPUS DIGITAL CAMERA – A hegység a Központi Hargita legmagasabb csúcsa az 1801 m magas Nagy Mihály havas. A környéken, ahogy az a Keleti Kárpátok vulkáni vonulatára jellemzo, gyakoriak a kénhidrogénes és széndioxidos gázömlések, a kaolin, a pirit és az érc képzodmények.

Télen közkedvelt síelo hely, a környéken lakó székelyek szent hegye. Az úton akár 1 méteres hóréteg is felgyulhet amennyiben havazást követo napon vágunk neki az útnak, de a hóréteget rendszeresen eltávolítják, így autóval is megközelítheto. Nagyon kemény sípályái is vannak de kezdok számára is találni felvonós sípályát. Mindenképpen ajánlani tudom mindenkinek, hisz maradandó élményt nyújtó túralehetoség, úgy télen mint nyáron.

HARGITAFÜRDO:

pic145.max

pic188.max – neve a kaolin-kitermeléshez, a változatos összetételu borvízforrásokhoz, a mofettához, valamint a téli sportlehetoségek bo választékához kapcsolódik. A síelésre alkalmas ido évente átlagban 4 hónap. Télen a középhószínt meghaladja a 60 cm-t. Tengerszint feletti magassága 1400 m.

8.SZÉKELYUDVARHELY

– városnézés – Jézus Szíve kápolna, a XIII századból, a város legrégibb épen maradt emlékmuve – Székelytámadt vár – Tompa László emlékház – a barokk stílusú Ferenc- rendi templom és kolostor – Református kollégium – Benedek Elek tanítóképzo épülete – Református templom – Vármegyeháza – Római Katólikus Fogimnázium (Tamási Áron gimnázium) épülete – Római Katólikus plébániatemplom – városi múzeum.

SZÉKELYUDVARHELY – SZEJKEFÜRDO:

pic103.max

pic140.max – a város szabadido központja és egyben üdülotelepe. Ivókúrára is alkalmas a petróleum ízu borvize, emellett még van mofettája, kénes, meleg fürdoje és gyógyiszapja, amely alkalmas izületi bántalmak kezelésére, mindez a Sós patak kellemes mikroklímával rendelkezo gyönyöru völgyében. Ugyancsak itt rendezik már több mint két és fél évtizede a Szejke folklórfesztivált, Románia élo hagyományainak bemutatóját. Szejkefürdo szabadtéri színpadán tartott folklórmusor nagy tömeget vonz minden év júniusának utolsó szombatján. Ez a forgatag, a hajdani Szejke fürdo fénykorát idézi, amikor az 1870-es években 340 fonek tudott szállást és kezelést biztosítani. Mindez a gazdasági válságban tönkrement.
Orbán Balázs, író, történész, publicista, etnográfus és közéleti személyiség sírhelye és emlékmuve a székelykapukkal övezett Borvízoldalban található. Végakarata szerint az egykori birtokon, a Szejkefürdo oldalában helyezték örök nyugalomra. Az elso székelykapu az o megrendelésére készült, a többit 1973-tól folyamatosan állították. Ma 14 kapu alatt lehet felsétálni a dombra a ?nagy székely? sírhelyéig. A kopjafás- féldombormuves síremléket Orbán Áron székelyudvarhelyi szobrászmuvész és tanár tervei szerint építették 1969-ben.

Design & SEO by Publicistic